Kamarai rendezvények

<< 2014 Szeptember >>
KeSzeCsüSzoVa
1234567
891011121314
1516171819
20
21
22232425262728
2930     

Pályaválasztási tanácsadás

Családi adókedvezmény 2014

Szerző: Sebestyénné Mészáros Eszter | 2014. január 13.

Eddig sem volt egyszerű a családi kedvezményre vonatkozó előírások helyes alkalmazása, de a családi járulékkedvezmény bevezetése még több odafigyelést igényel az érintett magánszemélyektől és az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatóktól.

A kiindulópontot továbbra is a Szja törvény kiegészült rendelkezései (1995. évi CXVII. törvény 29/A.-29/B. §) képezik, a szabályozás új elemeinek többségét – a családi kedvezmény járulékok terhére történő érvényesítéséhez szükséges új előírásokat – pedig a Tbj. módosítása (1997. évi LXXX. törvény 24/A.- 24/C. és 51.- 51/B. §) tartalmazza.

 

 

Ami nem változik

Családi kedvezményre jogosult:

  • az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot
  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel

kapja, továbbá

  • a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Kedvezményezett eltartott (aki után a kedvezmény jár):

  • az, aki esetében a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • az, aki a családi pótlékra saját jogon jogosult,
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott:

  • az előbbiekben felsorolt kedvezményezett eltartottak, továbbá
  • azok, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetőek (vagyis, akik után a kedvezmény nem jár, de akiket a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető mérték meghatározásánál figyelembe kell venni).

Az utóbbiak körébe az a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

 

Az összevont adóalapból családi kedvezmény címén levonható összegnek – minden egyes kedvezményezett eltartott után, minden egyes jogosultági hónap figyelembe vételével – két mértéke van.

 

A levonható összeg fejenként és havonta 62 500 forint, amely

  • egy vagy kettő kedvezményezett eltartott esetén havi 10-10 ezer forint,
  • egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott esetén havonta 62 500 forint, amely havi 10 ezer forint adókedvezményt jelent.

A levonható összeg fejenként és havonta 206 250 forint, amely

  • három és minden további kedvezményezett eltartott esetén havi 33-33 ezer forint, illetve
  • legalább három (vagy több) eltartott, azon belül legalább egy (vagy több) kedvezményezett eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként havi 33-33 ezer forint adókedvezményt jelent.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, de azt együttesen, közösen, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adó megállapításban) megosztva is lehet érvényesíteni.

 

A jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe a kedvezményt, amely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. A jogosult az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adó megállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), élettársával. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.

 

A közös igénybevétel (már az adóelőleg-megállapításnál is) tehát csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik. A megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel együtt megosztva érvényesíti. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az olyan jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát igénybe vette, a megosztás nem alkalmazható.

 

A családi kedvezményre való jogosultság az esetek többségében egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal. Ez a következőket jelenti:

  • Házastársak esetében a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében mindkét fél jogosultnak minősül, így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. Kivétel: a nevelőszülőként nevelt gyermek után a házastárs nem jogosult.
  • A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
  • Magzat esetében a várandós nő és – tényleges apaságától függetlenül – a vele közös háztartásban élő törvényes házastársa (tehát az élettárs apa nem) minősül jogosultnak.

A házastársak mindegyikének jogosultsága alapján a közös igénybevétel és a megosztás ugyanazt jelenti, továbbá a kedvezmény mértéke mindkét fél szempontjából azonos. Ugyanez a helyzet az élettársak estében is, ha kizárólag közös gyermekeik vannak (a magzat kivételével).

 

Az élettárs a másik féllel nem közös gyermekek tekintetében nem jogosult családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre és annak közös igénybevételére csak a saját és közös gyermekeik után jogosult. Emiatt az élettársak esetében az eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet, továbbá ők a nem közös gyermek után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban/munkáltatói adó megállapításukban oszthatják meg, közös igénybevételre tehát nem jogosultak. Ez házastársak esetében is előfordulhat akkor, ha valamelyikük nevelőszülőként nevelt gyermek után jogosult a családi kedvezményre.

 

A kismamák jó, ha tudják, hogy ha a várandósság felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel lehet érvényesíteni. Az anya (és a vele közös háztartásban élő házastársa) jogosultságát a várandósság tényéről kiadott orvosi igazolás alapozza meg, de ezt a személyiségi jogok szempontjából védett dokumentumot sem a családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozathoz, sem az adóbevalláshoz/munkáltatói adó megállapításhoz nem kell csatolni, azt kizárólag az adóhatóság csak ellenőrzés során kérheti.

 

A családi kedvezmény érvényesítése egyebekben is a jogosult magánszemély(ek) nyilatkozata alapján történik. Több jogosult esetén (akkor is, ha nem osztják meg) az érintett magánszemélyeknek közös nyilatkozatot kell tenniük, amelynek a jogosultság (magzat esetében a várandósság) tényének közlése mellett tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe. A nyilatkozatban egymás adóazonosító jelét, valamint az eltartottakra vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni. Megosztás esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntést is.

 

A havi rendszeres jövedelmet fizető, adóelőleget megállapítására kötelezett munkáltatók kötelesek figyelembe venni az adóelőleg meghatározásánál a magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatát. Az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató fogalma szélesebb annál, mint az a személy, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, mert ide tartozik minden olyan kifizető, amely a magánszeméllyel rendszeresen ismétlődő járandósággal együtt járó jogviszonyban áll. Tehát például e körbe tartozik a tevékenységében személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozás is.

 

Fontos szabály, hogy ha a magánszemély a családi adóalap, illetve járulékkedvezményt az adóév során az adóelőlegnél úgy érvényesíti, hogy arra részben vagy egészben nem jogosult, azt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. Ebben az esetben a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére is köteles, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja.

 

 

Változások a Szja törvényben

Egyre gyakrabban előforduló eset, hogy válás után a szülők a bíróság által jóváhagyott megegyezésüknek megfelelően megosztott felügyeleti jogot gyakorolhatnak gyermekeik felett. Erre vonatkozó új rendelkezés, hogy ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülők (házastársaik) a családi adó alapkedvezmény 50-50 százalékának érvényesítésére jogosultak, ugyanakkor e családi kedvezmény közös érvényesítésére a gyermeket felváltva gondozó szülők egymás között nem jogosultak.

 

A családi kedvezmény érvényesítése céljából tett nyilatkozat tartalmát érintő új elem, hogy nem csak az eltartottak (kivéve a magzatot) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét kell feltüntetni, hanem, hogy e személyek (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. Továbbá közös igénybevétel, illetve megosztás esetén fel kell tüntetni azt is, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében történik közös érvényesítés, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt (például válás és új élettársi kapcsolat esetén egy magánszemély az adott éven belüli időszakok szerinti családi állapot alapján akár két más magánszeméllyel is érvényesítheti közösen ugyanazon kedvezményezett eltartottra tekintettel a családi kedvezményt). A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

 

A járulékkedvezmény bevezetésével függ össze az a rendelkezés, amely szerint, ha a magánszemély vagy házastársa, élettársa az adóév során az adóelőleg megállapításánál családi járulékkedvezményt érvényesített, akkor az adóbevallásban a magánszemély és házastársa által érvényesíthető családi kedvezmény együttes összegét csökkenteni kell az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezménynek az adó mértékével (0,16-tal) elosztott összeggel. Ez a szabály biztosítja, hogy amennyiben az adóév végére az évközi érvényesítés ellenére mégis mutatkozik adófizetési kötelezettség, azt a családi kedvezményt, amelyet már családi járulékkedvezmény formájában érvényesítettek, ismételten ne lehessen levonni az adóalapból.

 

 

Mit jelent a családi járulékkedvezmény?

Családi járulékkedvezményre a Szja törvény szerinti családi adóalap kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa jogosult. Az említettek a szja szerinti családi adóalap kedvezmény 16 százalékát (amelyre a szja nem nyújt fedezetet) családi járulékkedvezményként a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

 

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, a szja szerinti családi adóalap kedvezmény összegéből

  • a biztosított által vagy
  • a közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy
  • a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen

ténylegesen érvényesített családi adóalap kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a megállapított egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege.

 

A családi járulékkedvezmény igénybevétele nem kötelező, de ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatában kéri, az adóelőleg-levonásra kötelezett munkáltatónak figyelembe kell vennie már az adóelőleg-levonásnál is. A munkáltató meghatározott sorrendben először a családi adóalap kedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadó alapból, és ha az nem nyújt teljes fedezetet, a fennmaradó összeg 16 százalékával először a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, majd a 10 százalékos nyugdíjjárulékot csökkenti, azaz nem vonja le a magánszemély járandóságából, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. Hangsúlyozni kell, hogy járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg nyilatkozatot csak a családi adóalap kedvezményre jogosult magánszemély tehet, azaz nem tehet ilyen nyilatkozatot a családi adóalap kedvezmény érvényesítésére a saját jogán nem (csak megosztással) jogosult magánszemély.

A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztatónak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti (08-as) bevallásában kell bevallania.

A családi járulékkedvezmény közös igénybevételére, megosztására értelemszerűen a Szja törvény előírásit kell alkalmazni.

 

Amennyiben az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő az adóév során családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, azt saját maga állapítja meg, a következők figyelembe vételével:

  • A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege egyenlő a családi kedvezmény havi összegéből (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összegéből) annak a résznek a 16 százalékával, amely az adóelőleg-alap (a havi vállalkozói kivét, illetve a havi átalányban megállapított jövedelem) havi összegét meghaladja, de legfeljebb a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összegével.
  • A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege egyenlő a családi kedvezmény negyedévre eső összegéből (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összegéből) annak a résznek a 16 százalékával, amely az adóelőleg-alap (a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem) negyedéves összegét meghaladja, de legfeljebb a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összegével.
  • A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
  • természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
  • ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
  • ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

 

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja törvény szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni (tehát csak olyan járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékok erejéig, amelyek után személyi jövedelemadó-fizetései kötelezettség terhére a családi kedvezmény egy része érvényesítésre került, vagyis például kivét hiányában a kötelezően fizetendő járulékminimumból nem vonható le a kedvezmény).

 

Az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről az éves adóbevallásban vagy a munkáltatói adó megállapítás során el kell számolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.

 

Ha a családi járulékkedvezmény megállapított összege több mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözetet az adóbevallásban lehet igényelni, illetve munkáltatói adó megállapítás esetén a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

 

Forrás: ado.hu