Üdvözöljük a

Gyakori kérdések és válaszok a járványhelyzet adóintézkedéseiről

honlapján!

-
üzlet a hálón

Kamarai rendezvények

<< 2020 Augusztus >>
KeSzeCsüSzoVa
     12
34
5
6789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      

Gyakori kérdések és válaszok a járványhelyzet adóintézkedéseiről

2020. április 1.

A NAV  összefoglalót készített a a járványhelyzet adóintézkedéseiről egy frissülő gyakori kérdések és válaszok menüpontban.  A veszélyeztettett  ágazat értelmezése, a járulékok témakör és a  KIVÁ-s vállalkozások kérdéseire adott válaszok találhatók.

ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK

 

1.    Mi a teendő akkor, ha a gazdálkodó a koronavírus járvány miatt a kötelezettségeit nem tudja határidőben befizetni?

 

A koronavírus terjedésével összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, ha az adózók a járvány- illetve a veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt – önhibájukon kívül – nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, fizetési kedvezmény (fizetési halasztás, részletekben történő megfizetés, mérséklés, illetve elengedés) iránti kérelmet nyújthatnak be a NAV-hoz.

Azoknál az adózóknál (természetes személyek és gazdálkodó szervezetek), akik fizetési kedvezményi kérelmükben a fizetési nehézség okaként a koronavírus által okozott gazdasági nehézségre hivatkoznak, e körülményeket a törvényi kereteken belül fokozottan figyelembe kell venni. A kérelem benyújtható papíralapon vagy elektronikusan. A papíralapú kérelmet célszerű a NAV által rendszeresített nyomtatványon benyújtani. A nyomtatványok megtalálhatók a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a „Letöltések" → „Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták" → „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban.

Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózónak legyen ügyfélkapuja. Az elektronikus kérelem (magánszemély esetében a FAM01 nyomtatvány) a www.nav.gov.hu „Letöltések” → „Nyomtatványkitöltő programok” útvonalon érhető el. A fizetési kedvezményre irányuló kérelem benyújtásának feltételeiről és módjáról a NAV honlapján, „Segítség rendkívüli helyzetben (Covid-19)” rovatban közzétett tájékoztatókban részletes információk találhatók.

 

2.    Ha a vállalkozások a veszélyhelyzet miatt nem tudják időben teljesíteni a bevallási, befizetési kötelezettségeiket kiesnek-e a köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA) vagy a megbízható adózók köréből?

 

A köztartozásmentes adózói adatbázisban (KOMA) kizárólag az szerepelhet, akinek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján – többek között – nincs a NAV-nál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása, és az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Ha a KOMA-ban már szereplő adózónál a NAV – az aktuális vizsgálat során – megállapítja, hogy már nem felel meg az előírt feltételek valamelyikének, akkor az adózót az adatbázisból törli.

Az adózói minősítés negyedévenként történik. A megbízható adózóvá minősítés egyik feltétele, hogy a tárgynegyedév utolsó napján fennálló adatok alapján a cégjegyzékbe bejegyzett adózónak vagy áfaregisztrált adóalanynak ne legyen 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása.Ha a tartozás a negyedév végén meghaladja az 500 ezer forintot, akkor az adózó elveszíti megbízható minősítését.

Ha az adózó a tartozást az előírt határnapig rendezi, vagy eddig az időpontig megkapja a NAV által engedélyezett és véglegessé vált részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyező határozatot, akkor az adózó – az egyéb feltételek fennállása esetén – továbbra is szerepelhet a KOMA-ban, valamint továbbra is megbízható adózónak minősülhet.

További információk a részletfizetési és halasztási kérelem lehetőségeiről: https://nav.gov.hu/data/cms519058/tajekoztatofikogazdalkodo.pdf.

A megbízható adózó évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést kérhet, ha a kérelem elbírálása időpontjában a nettó adótartozása nem haladja meg a 1,5 millió forintot. A fizetési könnyítést a FAG01-es nyomtatványon lehet kérni. A koronavírus által okozott gazdasági nehézséget – mint a fizetési nehézség indokát – a NAV a törvény adta lehetőségeken belül figyelembe veszi.

Mivel az érintett adózói kör önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy fizetőképessége csak hosszabb távon állítható helyre, indokolt lehet hosszabb futamidejű fizetési könnyítés engedélyezése is, ha annak egyéb feltételei teljesülnek.

 

3.   Ha a vállalkozó megbízott könyvelője elérhetetlen, mert például igazoltan koronavírus-fertőzött, és nála vannak a bevalláshoz szükséges iratok, dokumentumok élhet-e igazolási kérelemmel?

 

Ebben az esetben a vállalkozó igazolási kérelmet terjeszthet elő.

Az igazolási kérelmet a bevallási határidő elmulasztása esetén az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.

 

4.    Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha az adózó bezárja az üzletét a koronavírus miatt?

 

Nem kell bejelenteni a NAV-hoz, ha az adózó az üzletét bezárja. Az üzletben működő online pénztárgép használatának 30 napon túli szüneteltetését azonban be kell jelenteni a PTGTAXUZ nyomtatványon.

 

5.    Hogyan kell eljárnia annak az egyéni vállalkozónak, aki maga is karanténba került, hogyan teljesítheti az adókötelezettségeit?

 

A 2019. adóévre vonatkozóan a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a NAV által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, vagy egy önállóan elkészített 19SZJA-bevallás benyújtásával tehetnek eleget bevallási kötelezettségüknek 2020. május 20-ig. Az elkészített tervezet 2020. március 15-től megtekinthető a NAV honlapján (www.nav.gov.hu/nav/szaj/szja). A fenti felületen be kell lépni a szerkesztés menübe, meg kell adni az egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelem adatait, ezt követően pedig a bevallást be kell küldeni.

Bevallási kötelezettségének az egyéni vállalkozó eleget tehet önadózóként is, a 19SZJA-bevallás benyújtásával. Ha az egyéni vállalkozó karanténban van, és emiatt nem tudja benyújtani a bevallását, akkor azt meghatalmazottja is beadhatja. Meghatalmazottként az a személy járhat el, aki az EGYKE-nyomtatványon törvényes képviselőként, vagy teljes körű, állandó meghatalmazottként elektronikus ügyintézési jogosultságot szerez.

Lehetősége van arra is, hogy a bevallási határidő elmulasztása esetén a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjesszen elő. A kérelmet elektronikus azonosítást követően elektronikusan kell benyújtani.

 

6. Mi a módja a fizetési kedvezmény kérelmezésének? Van-e speciális szabály, eljárás, igazolási forma arra az esetre, ha a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki?

 

Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személy és egyéb szervezet a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthet elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózóknak is van lehetőségük arra, hogy az űrlapokon az Ügyfélkapun keresztül, elektronikusan küldjék be a kérelmüket, vagy dönthetnek a papíralapú előterjesztés mellett is, levélformában vagy a NAV internetes honlapján az „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban elérhető adatlap kitöltésével, az alábbi elérési útvonalon:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap

A papíralapú kérelmet a lakóhely, tartózkodási hely, illetve a székhely, telephely szerint illetékes NAV-igazgatósághoz címezve kell előterjeszteni.

Azt, hogy a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki, bizonyítja egyrészt a tartozás keletkezésének időpontja, másrészt a természetes személy kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző és követő jövedelmi és vagyoni helyzetének, illetve a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző és követő gazdálkodási adatainak összehasonlítása.

 

 

7. Ha az adott vállalkozás a járvány alatt teljesen fizetésképtelenné válik, jogosult lesz-e valamilyen kedvezményre, élhet-e méltányossági kérelemmel?

 

Az egyéni vállalkozó, a jogi személy vagy egyéb szervezet kérelmére a bírság- vagy pótléktartozás mérsékelhető, ha annak megfizetése gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Tehát a mérséklés akkor engedélyezhető, ha a racionális gazdálkodási körülmények ezáltal helyreállíthatók. Azonban nincs lehetőség a tőke-, illetve adótartozás mérséklésére, továbbá nincs helye a mérséklésnek, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült.

Ha a vállalkozás átmeneti fizetési nehézséggel küzd, akkor lehetősége van fizetési halasztást kérni, illetve akár arra is, hogy a halasztást követően részletekben tegyen eleget fizetési kötelezettségének.

Ha a gazdálkodó szervezet átmeneti fizetési nehézséggel küzd és más hitelezőknek is tartozik, azonban gazdasági helyzetét tekintve van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt lehet csődvédelmet kérnie. A csődeljárás célja, hogy az adós cég a hitelezőivel egyezséget kötve elkerülje a fizetésképtelenséget, és tovább tudjon működni. A csődeljárás elrendelése iránti kérelem benyújtásával már ideiglenes moratórium, azaz fizetési haladék illeti meg a gazdálkodó szervezetet, vele szemben végrehajtás nem indítható. Lényeges, hogy a fizetési haladék bizonyos kifizetések alól nem mentesít. A NAV viszonylatában ilyen a kifizetett munkabéreket terhelő adó és járulék, valamint az áfa, a jövedéki adó és a termékdíj. A fizetési haladékkal nem érintett, a NAV által végrehajtás alá vont tartozásokra végrehajtási eljárás felfüggesztését lehet kérni.

 

 

8. Mi a fizetési kedvezmény kérelmezésének menete, illetve kérhető-e a 10 ezer forint eljárási illeték elengedése, ha ennek megfizetése is terhet jelent a vállalkozásnak? 

 

Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthetnek elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az egyéni vállalkozók és a magánszemélyek fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.

A gazdálkodó szervezetek által kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 ezer forint. A jelenleg hatályos jogszabály alapján költségmentesség – így illetékmentesség – kizárólag természetes személy kérelmére engedélyezhető.

 

 

9. A folyamatban lévő részletfizetését nem tudja az adózó a járványügyi helyzet miatt tovább teljesíteni. Vonatkozik-e rá a kormány által kihirdetett moratórium, illetve kérhet-e újabb kedvezményt?  

 

A kormány által kihirdetett moratórium nem vonatkozik az adó- és köztartozásokra engedélyezett fizetési könnyítésekre. A NAV azonban figyelembe veszi, ha a járvány miatt nehéz helyzetbe került adózók a folyamatban lévő és a veszélyhelyzet kihirdetéséig egyébként teljesített részletfizetését nem tudja tovább fizetni. Ebben az esetben újabb fizetési kedvezményi kérelemmel fordulhat a NAV-hoz. Kérelme alapján a még fennálló hátralékára pótlékmentes fizetési halasztást kérhet, továbbá kérheti azt is, hogy a halasztást követően részletekben fizethesse meg a tartozását. Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személyek és egyéb szervezetek a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthetnek elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózóknak is van lehetőségük arra, hogy az űrlapokon az Ügyfélkapun keresztül, elektronikusan küldjék be kérelmüket, vagy dönthetnek a papíralapú előterjesztés mellett is, levélformában vagy a NAV internetes honlapján az „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban elérhető adatlap kitöltésével, az alábbi elérési útvonalon:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap

A papíralapú kérelmet a lakóhely / tartózkodási hely, illetve a székhely / telephely szerint illetékes adó- és vámigazgatósághoz címezve kell előterjeszteni.

 

10. Ha február 18-án megküldte a NAV az adózónak az értesítést a szocho-tartozás végrehajtásáról, vagy a tételes adó tartozás miatti végrehajtásról (bankszámlán lévő inkasszóról van szó), akkor szünetel-e a végrehajtás a Rendelet tükrében?

 

A végrehajtási eljárások szüneteléséről az 57/2020 (III.23.) Korm. rend. rendelkezik. E rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatályba lépésének napján (március 24-én) az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) szerint foganatosított végrehajtási eljárások szünetelnek a rendelet hatálybalépésének napjától a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ez alól kivételt csak az Avt. 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások képeznek.

Továbbá a rendelet 9. § (2) bekezdése rendelkezik arról is, hogy az (1) bekezdés alapján szünetelő ügyekben a NAV az Avt. 16.§ (2) és (3) bekezdése szerint jár el.

Az Avt. 16. § (2) bekezdése rendezi azt, hogy a végrehajtás szünetelése hogyan hat az inkasszóra. Eszerint ha az inkasszót a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig nem teljesítette, a NAV haladéktalanul intézkedik az inkasszó visszavonásáról. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az inkasszót a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget a NAV részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.

Így a végrehajtási eljárások 57/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti szünetelése alatt inkasszónak nincs helye.

 

11. A R. 1. § (10) bekezdése szerinti veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységbe történő besorolásnál a törzsadatban feltüntetett főtevékenységtől teljesen függetlenül kell a tényleges főtevékenységet érteni?

 

 

Hogyan kell igazolni a NAV számára, hogy az adott tevékenységből származott a Rendelet hatályba lépését megelőző hat hónapban a vállalkozásnak a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 százaléka? Ezt a kedvezmények igénybe vételekor nem, csak egy esetleges ellenőrzéskor kell bizonyítani?

A Rendelet 1. § (10) bekezdése az ott felsorolt tevékenységeket tényleges főtevékenységként végző személyi körre vonatkozik, amit a (11) bekezdésben definiál. Eszerint a tényleges főtevékenység alatt azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott. Ez nem szükségszerűen esik egybe azzal a tevékenységgel, amely a NAV törzsadataiban főtevékenységként szerepel, tehát a kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából a kormányrendeletben meghatározott főtevékenység releváns.

Ha a Rendelet (1)-(7) bekezdése szerinti adókedvezményeket bevallásban kell érvényesíteni, akkor egy esetleges ellenőrzéskor az adózónak kell tudnia igazolni, hogy milyen alapon érvényesítette a kedvezményeket. A NAV egy esetleges ellenőrzéskor kérhet valamilyen nyilatkozatot vagy igazolást a feltételként meghatározott bevételarány igazolásához, az Art. 77. § (1) alapján úgy kell vezetni a nyilvántartást, hogy a kedvezmény megállapítására, ellenőrzésre alkalmas legyen.

Mindezek alapján tehát már a kedvezmény igénybevételekor az adózónak rendelkeznie kell az általa igénybe vett adókedvezmény érvényesítését alátámasztó bizonylattal, és azt egy esetleges ellenőrzéskor a NAV rendelkezésére kell bocsátani.

 

12.   A Rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti részletfizetés szabályát valamennyi, a NAV-nál nyilvántartott, 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti tartozásra alkalmazni kell, vagy csak azon adózóknál kell alkalmazni, akik a Rendelet hatályba lépésének napján kisadózó vállalkozásnak minősülnek?

 

A rendelkezés alapján a részletfizetés azokat az adózókat illeti meg, akik a Rendelet hatályba lépésének napján kisadózó vállalkozásnak minősülnek.

 

 

További folymatosan frissülő naprakész részletek a NAV oldalán itt találhatóak:

 

https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Gyakori_kerdesek_es_v20200326.html

 

  • A VESZÉLYEZTETETT ÁGAZAT ÉRTELMEZÉSE
  • JÁRULÉKOK
  • JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEK
  • KATA
  • KIVA
  • SZÁMLÁZÁS
  • SZJA

 

Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz
Család és Karrier Pont
VALI Vállalkozói Információ
Aktuális pályázatokhoz kattintson ide