Üdvözöljük a

A mesterképzésről

honlapján!

-
üzlet a hálón

Kamarai rendezvények

<< 2020 Augusztus >>
KeSzeCsüSzoVa
     12
3456789
10
11
1213141516
17181920212223
24252627282930
31      

A mesterképzésről

A magyar nemzetgazdaság fontos stratégiai érdeke a minőségi szakképzés, felnőttképzés, és az erre épülő mesterképzés.
A mestervizsgáztatás a gazdaságot képviselő kamarák feladata, kompetenciája, amelyet a kamara kiemelt feladatként kezel. 
A mestervizsga, a szakemberek fejlődési folyamatában, jelentős mérő,- értékelő,- minősítő szintet hivatott képviselni.

A minőségi színvonalon képzett mesterek szakmai tudásuk, munkatapasztalatuk, munkakultúrájuk birtokában, hozzájárulnak a vállalkozások eredményes vezetéséhez, a vállalati munkafolyamatok irányításához, szakmájuk-, hivatásuk továbbörökítéséhez, a foglalkoztatáshoz, a munkahelyteremtéshez. 
 
A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődés és egzisztenciális életpálya modell, karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását. Tanúsítsa a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismeretek megszerzését és készségszintű ismeretét. Ezzel a szakmai megbecsülés, anyagi erkölcsi elismerés és bizalom garanciáját teremtse meg.

 

 

 

ÚTMUTATÓ TÁJÉKOZTATÁS

I. A mestervizsgára jelentkezés és a vizsgára bocsátás feltételei

1. Jelentkezés a mestervizsgára

(1) Mestervizsgára annál a területi kamaránál lehet jelentkezni, amelynél a vizsgára jelentkező bejegyzett kamarai tag, alkalmazott jelentkezése esetén annál a területi kamaránál, ahol a munkáltató bejegyzett kamarai tag. Ha a mestervizsgára jelentkező, illetve munkáltatója nem kamarai tag, akkor a jelentkező lakóhelye szerinti területi kamara jogosult a jelentkezés elfogadására. Amennyiben az adott területi kamara ezen szakmában mestervizsgáztatást nem folytat, vagy valamelyik területi kamaránál a kérdéses szakmában a mestervizsga megkezdéséhez előírt idő alatt (2 év) a jelentkezők száma alapján mestervizsgát nem lehet megszervezni, akkor a területi kamara köteles a vizsgázót átirányítani, lehetőleg jól megközelíthető és a vizsga tervezett időpontját tekintve is megfelelő mestervizsgára.

(2) Mestervizsgára az bocsátható, aki:

a) az adott szakmában az állam által elismert szakképesítéssel – illetve a szakmai követelményben

feltételként meghatározott szakmai képesítéssel – rendelkezik, s ezt közokirattal vagy annak hiteles másolatával igazolja;

b) az adott szakma mestervizsga követelményrendszerében előírt szakirányú szakmai gyakorlattal

rendelkezik, s ezt munkáltatói igazolással, munkakönyvvel vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolja;

c) a mestervizsgadíjat előzetesen befizette.

2. Értesítés a jelentkezés elfogadásáról

(1) A vizsgát szervező területi kamara nem személyesen történt jelentkezés esetén írásban igazolja

vissza a vizsgára jelentkezés elfogadását, és a jelentkezővel közli a mestervizsgára felkészítő képzés lehetőségeit. Ezt követően a jelölt a felkészítő tanfolyamon történő részvételével  kapcsolatban értesíti a kamarát. A területi kamara a jelentkező vizsgára bocsátását a jelentkezéstől számított 2 éven belül eső időpontra biztosítja.

(2) A vizsgára bocsátás feltételeivel nem rendelkező jelentkezőt erről a tényről, indoklással értesíteni kell. Az elutasítás ellen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához címzett, de a mestervizsgát szervező területi kamaránál benyújtott kérelemmel lehet élni. A kérelem elbírálásáról a mestervizsgára jelentkező 30 napon belül írásban kap értesítést.

II. A mestervizsga tagolása és részei

(1) A mestervizsga szakmai követelményrendszerét, az egyes szakmák gyakorlati, szóbeli (és írásbeli) vizsgakövetelményeit az országos gazdasági kamarák a szakmai megosztásnak megfelelően dolgozzák ki. A mestervizsga követelményrendszerét a szakképesítésért felelős ágazati miniszter – a Kamara elnökével egyetértésben – adja ki.

(2) A mestervizsga tartalmi részei a következők:

I. rész: vállalkozási ismeretek, pedagógiai ismeretek

II. rész: szakmai gyakorlat

III. rész: szakmai elmélet (szóbeli és írásbeli)

A mestervizsga gyakorlati, írásbeli és szóbeli részekből áll. A pedagógiai és vállalkozási ismeretek vizsgarészt a szakmai vizsgáktól elkülönítve részvizsgaként is megszervezhetők.

(3) A mestervizsga egyes részeinek letétele – amennyiben a szakmai követelményrendszer másképp nem rendelkezik – a következő sorrendben történik: vállalkozási és pedagógiai ismeretek, szakmai gyakorlat, majd szakmai elmélet. A gyakorlati vizsga keretében a mesterjelöltnek számot kell adnia szakmai gyakorlati munkakészségéről és munkakultúrájáról, és – a vizsgakövetelmények szerint – mesterremeket vagy vizsgamunkát kell készítenie. A gyakorlati vizsga lebonyolításához szükséges feltételeket a területi kamara térítés ellenében biztosítja.

- A mestervizsgát tartalmi részenként folytatják le, és értékelik az elért eredményeket. A mestervizsga végső eredményét – a gyakorlati vizsgán, valamint a további vizsgarészek írásbeli

és a szóbeli vizsgáin elért teljesítmény alapján – "megfelelt" vagy "nem felelt meg” ténymegállapítással minősítik.

- Eredménytelen szakmai elméleti, vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek)

és pedagógiai ismeretek vizsgát 2 éven belül, kétszer lehet megismételni. Az e határidőn túl ismételt vizsga esetén a teljes mestervizsgát meg kell ismételni. Eredménytelen gyakorlati vizsgát 6 hónap elteltével, de legfeljebb 2 éven belül lehet megismételni.

III. Mentesítés a mestervizsga részei alól

- Mentes a pedagógiai ismeretek, valamint a vállalkozási ismeretek vizsgarészek letétele alól, aki felső fokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, illetve aki más szakmából sikeres mestervizsgát tett, mely tartalmazta ezeket a témaköröket.

- Az egyetemi, főiskolai, felső- és/vagy középfokú technikusi, illetve akkreditált felsőfokú végzettséggel rendelkező jelöltnek – a képesítésének megfelelő szakma mestervizsgáján – a szakmai elméleti vizsga (vagy annak egy része) alól felmentés adható, amennyiben erre a szakmai követelményrendszer lehetőséget ad.

IV. Felkészülés a mestervizsgára

- Mestervizsgára felkészítő tanfolyamot olyan oktatási tevékenységre jogosult személy vagy szervezet szervezhet, akit vagy amelyet – a területi kamarák által meghatározott szempontok szerint – a vizsgaszervezésre jogosult területi kamara felhatalmazott.

- Felkészítő tanfolyam elvégzése nem feltétele a mestervizsgának.

V. A mestervizsga díjai és költségei

(1) A mestervizsga díja fedezetet nyújt:

- a vizsgáztatás személyi és tárgyi költségeire,

- a mesterlevélre,

- mesterlevél igazolásra,

- egyéb szervezési költségekre.

(2) A mestervizsgadíj a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megállapított mindenkor érvényes díjszabáshoz igazodik. A mestervizsga díja – a mestervizsga valamennyi részének egy cselekménysorozatban történő letétele esetén kamarai tagok részére a mindenkor érvényben lévő minimálbér 125 %-a, nem kamarai tagok részére a mindenkor érvényben lévő minimálbér 150 %-a.

(3) A mestervizsga díját a vizsgára jelentkezés elfogadását követően kell befizetni.

(4) A gyakorlati vizsga többletköltségének pontos nagyságát a mestervizsgára történt beosztás közlésekor a területi kamara ismerteti a jelentkezővel.

(5) A vizsgázó teljes anyagi felelősséggel tartozik a mestervizsga során általa okozott bármilyen kárért

(pl. mások egészségében, anyagban, eszközben, berendezésben), s köteles a kárt teljes értékben megtéríteni. A kár teljes rendezése előtt a vizsgázó mestervizsga bizonyítványt nem kaphat.

 VI. A mestervizsga dokumentálása

 (1) A mestervizsgán jegyzőkönyvet kell vezetni, amit a mestervizsga-bizottság elnöke és tagjai írnak alá.

(2) Eredményes részmestervizsga után a vizsgázó Részmestervizsga tanúsítványt, a teljes vizsga letétele után kisalakú mesterlevél igazolást, valamint mesterlevelet kap.

Csatolt állományok:
Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz
Család és Karrier Pont
VALI Vállalkozói Információ
Aktuális pályázatokhoz kattintson ide